A kullancsszezon jellemzően áprilistól szeptemberig tart, habár ez az aktív időszak évről évre egyre hosszabb, részben a klímaváltozásnak köszönhetően. Az atkafélék rendjébe tartozó (tehát se nem bogár, se nem rovar) kullancsok számos betegséget terjeszthetnek, ezek közül talán a legismertebb, és egyben az egyik legveszélyesebb is, a Lyme-kór. Ebben a cikkben minden hasznos információt megtalálsz a Lyme-kór felismeréséről, tüneteiről, megelőzéséről, illetve kezeléséről – sőt, a kullancseltávolítás helyes technikáját is eláruljuk!
Mi is az a Lyme-kór és mi köze a kullancshoz?
A Lyme-kór (vagy borreliózis) a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által okozott megbetegedés, amelyet az e kórokozóval fertőzött kullancsok terjesztenek. A kórokozó a kullancs emésztőrendszerében él és a parazita vérszívása során jut be a megtámadott szervezetbe.
A kullancsok elsősorban füves, gazos területen, árnyas erdőkben, vízparton a leggyakoribbak. Bokrok, cserjék levelein vagy fűszálakon várakoznak, majd hozzátapadnak az ember bőréhez vagy ruházatához, illetve az állatok szőrére. Ezután megfelelő helyet keresnek: előszeretettel bújnak meg a meleg, nyirkos testrészeken, például a hajas fejbőrön, a fül mögött, a testhajlatokban (hónalj, térdhajlat, lágyékhajlat). A kiválasztott területre egyfajta ragasztószerrel rögzítik magukat, majd pár napos vérszívásba kezdenek, ez alatt sokszorosára duzzadnak, majd eleresztik áldozatukat és elrejtőznek.
Milyen tünetekből ismerhető fel a Lyme-kór?
A Lyme-kór alattomos betegség, ugyanis tünetei jelentkezhetnek a kullancscsípés után néhány nappal, de akár csak évekkel később is. Emellett nagyon sokféle különböző tünetet okozhat, így könnyen összetéveszthető más betegségekkel – ilyen esetekben pedig a kezelés csak a tünetek enyhülését segítheti, de magát a betegséget nem gyógyítja meg.
A kullancs nyála érzéstelenítő anyagot is tartalmaz, ami a csípést fájdalommentessé teszi, az legfeljebb egy kis viszketést okoz, de az emberek többsége észre sem veszi. Az érintettek 80-90 százalékánál a csípés után 3-30 nappal a csípés helyén úgynevezett Lyme-folt (erythema migrans) alakul ki: ez a széli részén lassan növekvő, ovális alakú bőrpír, mely kokárdához vagy céltáblához hasonló mintázatot mutat (közepén lilás, a szélén piros, a kettő között pedig halvány vagy épp egészségesnek látszó bőrterület mutatkozik). Átmérője átlagosan 12-16 cm, de összességében 2-70 cm között változhat. Általában nem fájdalmas és nem viszket.
A betegség korai szakaszában jelentkező további tünetek: láz, hidegrázás, fej- és nyakfájás, feltűnő fáradékonyság, étvágycsökkenés, izom- és ízületi fájdalmak, görcsök, duzzadt nyirokcsomók. Kezelés hiányában a tünetek súlyosbodhatnak, és felléphet súlyosabb fejfájás, nyakmerevség, Lyme-foltok a test más területein, ízületi gyulladás, az arc egyik felét érintő izombénulás, szívdobogásérzés, szívritmuszavar, agyidegi- és gerincvelői ideggyökér-gyulladás, nyilalló fájdalom, zsibbadás vagy bizsergő érzés a végtagokban.
A betegség az emberek mellett a háziállatokra is nagyon veszélyes. Kutyáknál a csípés után bizonytalan és hullámzó sántítással, hullámzó hőemelkedéssel, általános állapotromlással jár.
Hogyan védekezhetsz a Lyme-kórt terjesztő kullancsok ellen?
A kullancscsípések, illetve a fertőzés elkerülése érdekében több dolgot is tehetsz:
- Túrázás, kirándulás során lehetőleg maradj az ösvény közepén. Kerüld el a magas fűvel vagy bokrokkal borított területeket.
- A bőrödön és a ruhádon egyaránt használj olyan riasztószert, amely 20-30 százalék DEET-t (N, N-dietil-meta-toluamid) tartalmaz.
- Viselj hosszú ujjú ruhát és hosszú szárú nadrágot, ha erdőbe vagy sűrű fás területre mész (pl. kirándulás, kertészkedés).
- Ha pihenéskor levetted a hátizsákodat vagy bármelyik ruhadarabodat, akkor visszavétel előtt alaposan vizsgáld át és rázd le őket.
- Ha sok időt töltöttél a szabadban, különösen vízközelben, vagy erdős területeken, akkor hazaérve alaposan nézd át magad, különösen a hajlatokat, hónaljat, hajat. A gyermekekről és háziállatokról se feledkezz meg!
- Ruháidat mosd magas hőfokon, ez ugyanis elpusztítja azokat a kullancsokat, amelyek elkerülték a figyelmedet.
- A kertedet tartsd rendezetten, nyírd a füvet, távolítsd el a bozótos, aljnövényzetben dús területeket.
Mi a teendő kullancscsípés esetén?
Még a legnagyobb igyekezet és odafigyelés mellett is előfordulhat, hogy kullancsot találsz magadban. Ilyenkor ne rohanj az ügyeletre, hanem az előírt módon szedd ki otthon! Íme, a legfontosabb tudnivalók arról, hogy mit szabad, és mit nem szabad tenni kullancscsípés esetén:
- A kullancsot minél előbb távolítsd el! 24 órán belül a fertőzés veszélye még csekély. Egyébként sem kifejezetten magas a fertőzés valószínűsége (kb. minden 5. kullancs fertőzött és minden 13. okoz betegséget), de természetesen nem érdemes kockáztatni, jobb elővigyázatosnak lenni.
- Az eltávolításkor ne nyomd össze a kullancs testét! Minden olyan beavatkozás, ami a kullancsot öklendezésre készteti, vagy a gyomor összenyomásával jár, növeli a fertőzés kockázatát.
- Semmiképp ne tekergesd a kullancsot, valamint ne használj krémeket, olajat, zsírt, kölnit, fertőtlenítő szereket, és gyufát sem az eltávolítás során!
- Ne használj hegyes tárgyat! A tű, hegyes végű csipesz, vagy bármilyen hegyes tárgy átszakítja a kullancs potrohát és így a fertőzött béltartalom átkerül beléd.
- A helyes eltávolítási módszer: a kullancsot közvetlenül a bőr felett, a fej végénél, a befurakodott élősködő tövében fogd meg egy csipesszel (a testét ne nyomd össze!), majd tekergetés nélkül húzd ki. Legjobb, ha egy kullancseltávolító csipeszt használsz, melyet gyógyszertárban bármikor beszerezhetsz (de érdemes otthon tartani belőle). Csipesz hiányában tolj egy vékony késpengét a bőrön a kullancs alá, fektesd a pengére, majd azzal pöccintsd ki. Ugyanezt megteheted, ha a kullancsot egy finom manikűrolló épphogy nyitott szára közé veszed.
- Az eltávolításra egy cérna is megfelel: képezz egy hurkot a kullancs köré (kicsit távolabb tőle), majd a cérnaszál két végét megfogva húzd össze a hurkot, hogy az a kullancs fejét a bőrnél fogja meg. Ezután a cérnát a kullancsnál összeszorítva húzd felfelé az állatot.
- Ha a kullancs szájszerve a bőrben marad, az egyáltalán nem jelent bajt! Ne próbáld további „műtéttel” kiszedni, 1-2 nap alatt kilökődik magától.
- Ne fertőtlenítsd a csípés helyét!
- Ne vizsgáltasd meg a kullancsot, hogy van-e benne kórokozó! Egy ilyen tesztnél a negatív eredmény sem zárja ki a fertőzés lehetőségét, illetve a pozitív eredmény sem jelenti azt, hogy megfertőződtünk (a fertőzött kullancsok csípése csak az esetek kb. 2%-ában okoz betegséget!). A pozitív kullancslelet felesleges pánikot és ugyancsak felesleges antibiotikum-használatot eredményezhet.
- A csípést követően semmilyen védőoltás nem indokolt, illetve panaszmentesség esetén vérvizsgálatra sincs szükség.
Hogyan kezelhető a Lyme-kór?
A Lyme-kór antibiotikumokkal kezelhető. Az esetek többségében 2-től 4 hétig tartó, szájon át történő antibiotikumos kezelés elegendő ahhoz, hogy a fertőzés megszűnjön. Előfordulhat ugyanakkor, hogy súlyosabb esetekben intravénás antibiotikum kezelésre is szükség van.
A Lyme-kórral fertőzött emberek kisebb hányadánál (kb. 20%) még antibiotikumos kezelést követően is jelentkeznek a tünetek. Ezt „kezelés utáni Lyme-kór szindrómának” vagy krónikus Lyme-kórnak nevezik. Feltehetően egy immunrendszeri válaszhoz lehet köze, de a szakértők egyelőre nem biztosak abban, hogy mi okozza.
Fontos tudnod, hogy jelenlegi ismereteink szerint a Lyme-kór egyetlen, valóban hatékony és bizonyított kezelési módszere az antibiotikumok használata. Egy 2015-ös tanulmány például megállapította, hogy a Lyme-kór nem hagyományos, alternatív kezelési módszereinek hatásosságát semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, sőt, sok esetben ezek potenciálisan károsak is lehetnek az egészségre.
Amit megtehetsz pluszban az az, ami minden antibiotikumos kezelés esetén javasolt, vagyis probiotikus készítmény kiegészítő alkalmazása.
