Menopauza: a 11 legfontosabb tudnivaló egy nő számára

A menopauza, más néven változókor vagy klimax, a női lét elkerülhetetlen része. Ennek ellenére még ma is szinte tabutémának számít, és emiatt sok nő sajnos nem is tudja, hogy milyen változásokkal jár ez a természetes folyamat. Mire kell odafigyelni? Milyen kellemetlen panaszok jelentkezhetnek? Hogyan lehet enyhíteni ezeket a panaszokat? Összeállításunkban ezekre és még több kérdésre is választ adunk, olvass tovább!

Mi is az a menopauza?

A menopauza egy teljesen természetes folyamat, melyen minden nő átesik előbb vagy utóbb. A menopauza hivatalosan akkor kezdődik, amikor egy nőnek már egy teljes éve nem volt menstruációja. Ez eltérő életkorokban érkezhet el, de jellemzően a 40-es évek végén vagy az 50-es évek elején következik be.

A menopauza sokféle változást idézhet elő a testedben. A petefészkek ösztrogén- és progeszterontermelése csökkenni kezd, ez okozza a különböző tüneteket, például hőhullámokat, súlygyarapodást, vagy hüvelyszárazságot. A hüvely sorvadása hozzájárul a hüvelyszárazság kialakulásához. Emiatt a hüvely szövete vékonyabbá válhat és gyulladások is jelentkezhetnek, mindezek pedig további mértékben növelik a fájdalmat a szexuális együttlétek során.

A menopauza fokozhatja bizonyos betegségek kockázatát, ilyen például a csontritkulás. Előfordulhat, hogy a menopauza időszakát panaszmentesen és egészségben éled át. De az is lehet, hogy olyan tüneteket tapasztalsz, melyek problémát jelentenek a mindennapi életben, ezért megfelelő kezelési módokat kell találnod.

A következőkben 11 olyan tudnivalót mutatunk be a menopauzáról, amelyet minden nőnek ismernie kell.

1. Hány évesen jelentkezik a menopauza?

A menopauza átlagosan 51 éves korban jelentkezik. A nők többségénél 45 és 55 éves kor között abba marad a menstruáció. Egyes nőknél a petefészek-működés hanyatlása évekkel korábban is elkezdődhet, míg más nők akár az 50-es éveik végéig is menstruálhatnak.

A menopauza ideje feltehetően genetikailag kódolt, ám egyes tényezők, például a dohányzás vagy a kemoterápia, felgyorsíthatják a petefészek hanyatlását, ezzel korábban előidézve a menopauzát.

2. Mi a különbség a perimenopauza és a menopauza között?

A perimenopauza a menopauzát közvetlenül megelőző időszak. Perimenopauza alatt a szervezet megkezdi a menopauzába történő átmenetet. Ez azt jelenti, hogy a petefészkek hormontermelése hanyatlásnak indul. Előfordulhat, hogy menopauzás tüneteket kezdesz tapasztalni, például hőhullámokat. A menstruációs ciklusod rendszertelenné válhat, de a menstruáció perimenopauza alatt még nem áll le teljesen.

A menopauzába akkor léptél be, ha 12 egymást követő hónap eltelt anélkül, hogy havi vérzés jelentkezett volna.

3. Milyen tüneteket okoz az ösztrogénszint csökkenése?

A menopauzás nők kb. 75%-a tapasztal hőhullámokat, ezzel ez számít a leggyakoribb tünetnek. A hőhullámok nappal és éjszaka egyaránt jelentkezhetnek. Egyes nőknél felléphet izom- és ízületi fájdalom (arthralgia), valamint hangulatingadozások is előfordulhatnak.

Nem mindig lehet pontosan meghatározni, hogy ezekért a tünetekért mi felel: a hormonális változások, az életkörülmények vagy éppen csak maga az öregedési folyamat.

4. Miből tudhatom, hogy hőhullámaim vannak?

Hőhullám során azt érzed, hogy egészen hirtelen megemelkedik a testhőmérsékleted. A hőhullámok a tested felső felét érintik, a bőröd kipirosodhat vagy vörös foltok jelenhetnek meg rajta. A gyorsan jött forróság izzadást, heves szívdobogást és szédülésérzetet okozhat. A hőhullám elmúlásakor a test hőmérséklete a normálisnál kissé alacsonyabbra esik vissza, és ettől fázni kezdhetsz.

A hőhullámok naponta, vagy akár egy nap alatt többször is jelentkezhetnek. Egy évig, sőt, akár évekig is eltarthatnak.

A kiváltó okok elkerülésével csökkentheted a tapasztalt hőhullámok számát. Kiváltó ok lehet például:

alkohol- vagy koffeinfogyasztás
fűszeres ételek fogyasztása
stressz
meleg környezetben való tartózkodás

A túlsúly és a dohányzás szintén rosszabbá teheti a hőhullámokat.

Egyszerű praktikákkal a hőhullámok és azok tünetei is enyhíthetőek:

Öltözködj rétegesen, így ha szükséges, le tudsz venni egy-két ruhadarabot.
Használj ventilátort otthonodban vagy munkahelyeden.
Végezz légzőgyakorlatokat hőhullám esetén, ez ugyanis csökkentheti a kellemetlenségeket.

Étrend-kiegészítéssel is felveheted a harcot a hőhullámok ellen, segíthet például a barátcserje, a ligetszépe olaj, a fürtös poloskavész, a vörös here, az E-vitamin, és a magnézium.

5. Hogyan hat a menopauza a csontjaim egészségére?

Az ösztrogéntermelés hanyatlása hatással lehet a csontjaid kalciumtartalmára. Ez jelentős csökkenést okozhat a csontsűrűségben, ami oszteoporózishoz, vagyis csontritkuláshoz vezet. Emellett hajlamosabbá tehet a csípő-, gerinc-, és egyéb csonttörésekre is. Az utolsó menstruáció utáni néhány évben nagyon sok nőnél felgyorsul a csontveszteség.

A csontjaid egészségének megőrzése érdekében:

Egyél kalciumban gazdag ételeket, például tejtermékeket vagy sötétzöld leveles zöldségeket.
Szedj D-vitamin tartalmú étrend-kiegészítőt.
Mozogj rendszeresen és végezz súlyzós edzéseket is.
Csökkentsd az alkoholfogyasztásodat.
Kerüld a dohányzást.

6. Van-e kapcsolat a szívbetegség és a menopauza között?

Menopauza alatt jelentkezhetnek szívvel kapcsolatos problémák, például szédülés vagy erős szívdobogás érzése (palpitáció). A csökkent ösztrogénszint miatt előfordulhat, hogy a tested nem képes megőrizni az ütőerek rugalmasságát. Ez hatással lehet a véráramlásra.

Az optimális testsúly megőrzése, az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres edzés, illetve a dohányzás kerülése mind elősegítik a szívbetegség kockázatának csökkentését.

7. Hízni fogok-e a menopauza alatt?

A hormonszintjeid megváltozása miatt gyarapodhat a súlyod. Ugyanakkor maga az idősödés is hozzájárulhat a súlynövekedéshez.

Koncentrálj a kiegyensúlyozott étrend fenntartására, a rendszeres testmozgásra, és egyéb egészséges szokásokra, melyek segíthetnek a testsúlyodat kordában tartani. A túlsúly megnövelheti a szívbetegség, a diabétesz, és egyéb krónikus betegség kockázatát.

Testsúlyod kontrollálása érdekében:

Fókuszálj az egészséges életmódra.
Kövess változatos, teljes értékű étrendet, ami több kalciumot és kevesebb cukrot tartalmaz.
Végezz heti 150 perc mérsékelt, vagy 75 perc intenzív edzést, például fuss vagy biciklizz.
Ne felejts el erősítő gyakorlatokat is végezni az edzéseid során.
Egészítsd ki az étrendedet zsírégető és hormonegyensúly-támogató gyógynövényekkel.

8. Nekem is ugyanolyan tüneteim lesznek, mint az édesanyámnak, a nővéremnek, vagy a barátaimnak?

A menopauza tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, még abban az esetben is, ha egy családba tartozó nőkről van szó. Az életkor és a petefészek-működés hanyatlásának sebessége is nagymértékben eltérő lehet. Ez azt jelenti, hogy a menopauzás tüneteiddel egyénileg kell megbirkóznod. Ami az édesanyádnak vagy a legjobb barátodnak bevált, nem biztos, hogy nálad is működni fog.

Beszélj az orvosoddal, ha bármilyen kérdésed lenne a menopauzáról. Egy szakember segíthet jobban megérteni a tüneteket és megtalálni azokat a kezelési megoldásokat, melyek a te életmódodnak is megfelelnek.

9. Honnan fogom tudni, hogy beléptem a menopauzába, ha korábban méheltávolításon estem át?

Ha a méhedet műtéti úton eltávolították, vagyis hiszerektómián estél át, nem tudhatod, hogy menopauzába léptél-e, hacsak nem tapasztalsz hőhullámokat.

Ez abban az esetben is előfordulhat, ha méhnyálkahártya-eltávolításon estél át és a petefészkeidet nem távolították el. A méhnyálkahártya-eltávolítás az erős menstruációs vérzés kezelési módszere: a beavatkozás során a méhet borító nyálkahártya szövetet elpárologtatják.

Ha nem tapasztalsz semmilyen tünetet, egy vérvizsgálat segítségével meghatározható, hogy működnek-e még a petefészkeid. A vizsgálat segítségével az orvosod megtudhatja az ösztrogénszintedet is, ami hasznos lehet, ha fenyeget téged a csontritkulás veszélye. Az ösztrogénszint fontos mérce, hiszen segít meghatározni, hogy szükséges-e egy csontsűrűség mérést elvégeztetni.

10. Biztonságos megoldás-e a hormonterápia a menopauza tüneteinek kezelésére?

A hormonterápia korábban bevett megoldásnak számított a menopauza tüneteinek megelőzésére és kezelésére. Sajnos számos kutatási eredmény azt mutatja, hogy a hormonterápiának hosszú távon igen komoly egészségügyi veszélyei is vannak, ilyen többek között a stroke, a vérrögök, az epekövek és a vizelet inkontinencia kialakulásának magasabb kockázata. Emellett bizonyos hormongyógyszerek szedése kapcsolatba hozható a szívbetegség és a mellrák nagyobb kockázatával is.

Napjainkban már szakmai körökben is leginkább az a nézet vált elterjedté, hogy a hormonterápia lehetséges kockázatai felülmúlják a használatból származó előnyöket. Az amerikai Endokrinológiai Társaság 2016-os tudományos állásfoglalásában azt javasolja, hogy az orvosok kerüljék a menopauza tüneteinek hormongyógyszeres kezelését.

11. Léteznek-e hormonmentes módszerek a menopauza tüneteinek kezelésére?

A hormonterápia a nők többsége számára nem jó választás, éppen ezért érdemes a természetes alternatívák felé fordulni. Léteznek olyan egyszerű életmód- és táplálkozásbeli változtatások, melyek nagymértékben enyhíthetik vagy akár teljesen meg is szüntethetik a menopauza kellemetlen tüneteit, anélkül hogy hormonális beavatkozásra lenne szükség.

Életmódbeli változtatások, melyek segíthetnek: