Az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban foglalkoztak a kutatások az ún. fitoösztrogénekkel. Érdekes megfigyelés, hogy miközben a nyugati világban ellenérzések vannak e vegyületekkel kapcsolatosan, Ázsiában – ahol a fitoösztogén bevitel magas - a szív- és érrendszeri betegségek, a hormonfüggő daganatok, a menopauzális tünetek és a csontritkulás ritkábban fordul elő. Az ázsiai populációk étrendje zsírszegény, gabonákból, zöldségekből, gyümölcsökből áll, és szójatermékekben gazdagabb, ami pedig a fitoösztrogének legfőbb forrása.
A fitoösztrogének női nemi hormonokhoz hasonló tulajdonsággal bíró, növényi eredetű vegyületek. Nem a szteroidok, hanem a polifenolos vegyületek csoportjába tartoznak. Ösztrogénhez való hasonlóságuk teszi lehetővé, hogy az ösztrogén receptorokhoz kapcsolódva kifejtsék jótékony hatásaikat. Szerepük nőknél a változó korában, a menopauza után nő. Egyes kutatások szerint igen hasznosak, és a közhiedelemmel ellentétben nem okoznak rákbetegséget, vagy más kórképet. Hatásaikat nemcsak ösztrogén-receptorokon keresztül, hanem számos egyéb úton is kifejtik. Ez nemcsak rák-védő szerepüket valószínűsíti, hanem más degenerativ betegségekben, mint pl. az iszkémiás szívbetegségben játszott protektiv szerepüket is.
A fitoösztrogének a szteroid ösztrogénekhez hasonlóan a májban glukuronsavval vagy szulfáttal konjugálódnak, majd kiválasztódnak az epevezetéken keresztül, dekonjugálódnak a bélbaktériumok által és ismét felszívódnak. Minél nagyobb a prekurzorok táplálékkal történő bevitele, annál több fitoösztrogén választódik ki a vizelettel. A bél egyéni mikroflórája fontos szerepet játszik, antibiotikumok adása majdnem teljesen megszünteti a növényi prekurzorokból történő aktív metabolit képződést a bélben, ezért nagyon fontos, hogy mindig figyeljünk oda a pro- és prebiotikumok bevitelére megbetegedések, gyógyszeres kezelések után, hogy helyreállítsuk a jó bélbaktériumok egyensúlyát. A fitoösztrogének nem raktározódnak el, a szervezetből 1-3 napon belül kiürülnek, ezért a folyamatos bevitelükről gondoskodni kell.
Több csoportjuk is létezik, ezek közül a legismertebbek az izoflavonok és a lignanok. Az izoflavonok főként hüvelyesekben, különösen a szójában, míg a lignanok a teljes gabonában, olajos magvakban, különösen a lenmagban találhatóak nagyobb mennyiségben. Kimutathatóak még e vegyületek a kesudióban, földimogyoróban, zabban, kukoricában, búzában, rozsban, mandulában, tökmagban és almában. A gyógynövények közül a ginszenggyökérnek van fitoösztrogén aktivitása.
Az izoflavonok a csíráztatott gabonákban és hüvelyesekben fordulnak elő nagyobb mennyiségben. A szója csíraállományában jelentős mértékben jelen vannak és a bélbaktériumok hatására két részre hasadnak: geniszteinre és daidzeinre.
A szteroid bioszintézis és lebontás legfontosabb enzimjeinek gátlása miatt a szakmai leírások a fitoösztorgéneknek komoly szerepet tulajdonítanak a rákmegelőzésben. A tumoros folyamatoknál megfigyelhető angiogenezist (a tumor saját érhálózatának kialakulását) az izoflavonok már kis koncentrációban akadályozták, miközben az egészséges sejtek működését még nagyobb mértékű bevitel esetén sem gátolták. A genisztein a tumorok új hajszálereinek képződését szinte minden fázisban képes volt lassítani, akadályozni.
Laboratóriumi sejttenyészetekben a genisztein gátolta a prosztatarák sejtjeinek szaporodását. Ez jelzi a változatos növényi étrend fontosságát. A prosztatarák megelőzésében a szója, a hüvelyesek, és a teljes kiőrlésű rozskenyér fogyasztása szerepel kiemelkedő helyen, a tökmag mellett. (A prosztatarák jóval ritkábban fordul elő az adventista-keresztény férfiaknál, akik babot, borsót, lencsét és aszalványokat esznek, emellett a hawaii-i férfiak körében, akik több rostot és tofut alkalmaznak az étrendjükben.)
Vegetáriánusoknál is megfigyelték a nagyobb mérvű izoflavon bevitelt. A genisztein a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáit is védi a rákos folyamatoktól, a vastagbél védelme mellett. Sőt a leukémia és melanóma sejttípusokat is képes volt elpusztítani. (A kísérleti állatokban kialakult fatális leukémia esetén 100 %-ban tartós, tünetmentes túlélést biztosított a genisztein fogyasztása!)
A szívbetegségek elkerülésében szintén elsődleges fontosságúak a növényi ösztrogén-hatású anyagok. Szójaizolátummal végzett megfigyelések arra engednek következtetni, hogy mind az LDL (rossz koleszterin) csökkentésében, mind a HDL (jó kolszterin) növekedésében szerepe van az izoflavonoknak. Ezen kívül az érelmeszesedés gátlása, és a vérrögképződés sökkenése is megfigyelhető volt. A genisztein esetében értágító és simaizom-elernyesztő, görcsoldó tulajdonságot is feljegyeztek.
A megfigyelések szerint az izoflavonokban gazdag étrend csökkenti a változókori tüneteket nőknél és csökkenti a csontritkulás sebességét. A japán nők mintegy 100-szor annyi izoflavont ürítenek a vizelettel, mint az amerikai nők, változókori tüneteik is jóval enyhébbek, reproduktív életszakaszuk is hosszabb időtávon át tart. Segíthet a változókori súlycsökkentésben is.
A szójafogyasztás csökkentheti a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) és a légúti tünetek kockázatát is egy új tanulmány szerint.
A nyugati államokban a fitoösztrogén bevitel jelentősen elmarad a javasolt értékektől, ezért hasznos lehet kiegészítő formájában bejuttatni, a szervezet védelme érdekében, különösen középkorú, változó- és időskorú nők esetében.
