A legfrissebb orvosi kutatások szerint az Alzheimer-kór kezelésében ígéretesnek tűnik a kurkuma fűszer hatóanyagának, a kurkuminnak az alkalmazása. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy mit érdemes tudni erről a betegségről, és mit mond a tudomány a kurkuminról, mint lehetséges gyógyszerről.
Az Alzheimer-kór kialakulása
Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége. Nevét a német Alois Alzheimerről kapta, aki ideggyógyászként 1907-ben elsőként írta le a betegség jellemzőit.
Előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, a 65 év felettiek kb. 5 százalékát, a 80 év felettiek kb. 20 százalékát érinti. Magyarországon kétszázezren szenvednek ebben a betegségben. Az Alzheimer-kór kialakulásának okát jelenleg még nem ismerik pontosan, de a genetikai hajlamnak jelentős szerepet tulajdonítanak.
A betegség egyértelműen az agyat érinti: az Alzheimer-kór károsítja és megöli az agy idegsejtjeit. A feltételezések szerint a sejtek folyamatos pusztulását a beta-amyloid idézheti elő. Több kutatás során is megfigyelték, hogy az Alzheimer-kórban szenvedőknél az agyban gyulladásos reakciók jelentkeznek. Ennek egyik oka az lehet, hogy az agyban túl nagy mennyiségben halmozódnak fel az említett beta-amyloid fehérje plakkjai, és ezt próbálja a szervezet csökkenteni.
Az idegsejtek sérülését egy másik, a tau nevű fehérje módosulása is okozhatja. A tau fehérje kötegei az idegsejtek vázának kialakításában játszanak szerepet. Ha a kötegek szerkezete megváltozik, az agy érintett idegsejtjei elpusztulhatnak.
Mi a különbség az Alzheimer-kór és a demencia között?
Sokan tévesen keverik, összemossák ezt a két dolgot, illetve nincsenek tisztában azzal, melyik mit jelent. A demencia gyűjtőfogalom, minden olyan beteges állapotot idesorolnak, amelyben az agyi idegsejtek valamiért pusztulásnak indultak. Az Alzheimer-kór a leggyakoribb formája a demenciának. A második leggyakoribb forma az éreredetű (vaszkuláris) demencia, amelynél az agyi vérellátás szenved zavart (többszörös agyi infarktus okozta demencia). A demencia további gyakori oka még a Parkinson-kór, a Huntington-kór vagy a Creutzfeldt-Jakob-szindróma.
A demencia tehát nem egy konkrét betegség, számos tünetet magában foglal, ezekből az Alzheimer-kórnak megvannak a maga jelei.
Az Alzheimer-kór tünetei
Az idegsejtek elhalása kognitív és nem-kognitív tüneteket egyaránt okozhat. Előbbiek közé soroljuk az olyan tüneteket, mint a fokozódó feledékenység, beszéd-, döntés- és figyelemzavarok, míg utóbbiak az olyan lelki-személyiségbeli változások, mint a szorongás, depresszió, hallucinációk, téveszmék, agresszivitás, személyiség megváltozása, egyéb neurológiai tünetek (pl. járászavar).
Kurkuma szerepe az Alzheimer-kór elleni küzdelemben
Az indiai sáfrányként is emlegetett kurkuma a gyömbérfélék családjához tartozó fűszernövény. Trópusi és szubtrópusi vidékeken termesztik, különösen Indiában, Kínában és Indonéziában. A kurkuma az egyik fő alkotóeleme a híres curry fűszernek és Worcester szósznak. Pikáns, egzotikus keleti ízt ad a húsoknak, leveseknek, zöldséges ételeknek.
A kurkuma nem csak ételeinket teheti ízletesebbé, de egészségünkre is számos jótékony hatással bír. Kínától Thaiföldig használják a népi gyógyászatban, és a modern orvostudomány is felfigyelt már rá. A legújabb kutatási eredmények a kurkuma élénksárga színét adó hatóanyagot, a kurkumint ígéretes hatóanyagnak tartják a rák és a gyulladásos betegségek kezelésében, így többek között a demencia megelőzésében és kiegészítő kezelésében. A Pubmed, az orvosi szaklapokat indexelő adatbázis jelenleg kb. 6000 tanulmányt tart nyilván a kurkumin hatásairól.
Indiában, ahol a kurkuma tartalmú étel, a curry gyakorlatilag minden étkezésnél ott van az asztalon, az idősebb emberek között szinte ismeretlen az Alzheimer-kór (a 70-79 évesek körében 4 és félszer alacsonyabb a betegség előfordulása, mint Amerikában), ezért kezdték el a szakemberek a kurkumát vizsgálni. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a kurkumin képes csökkenteni a beta-amyloid fehérjék lerakódását az agyban. A klinikai vizsgálatok során kis mennyiségben kurkumint adtak beta-amyloid fehérjéhez, és ez a vegyület megóvta a fehérjéket az összeállástól, összetapadástól, illetve meggátolta az amyloid rostok képződését, amitől aztán kialakulnak az Alzheimer-kórra jellemző plakkok.
A kurkuma tehát rendkívül hasznos lehet az Alzheimer-kór és egyéb neurodegeneratív betegségek megelőzésében, valamint azok lassításában. Indiában átlagosan napi 125 mg kurkumint juttatnak az emberek a szervezetükbe, de ennél jóval magasabb dózisban is teljesen biztonságosan szedhető. Az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatások általában 500 és 1000 mg közötti napi adagokat alkalmaztak, hosszú távon (min. 12 hét).
