Több kertben már érik a cseresznye, így gondoltuk összeszedjük, hogy miért is jó nekünk az „istenek eledele”. Azon túl, hogy finom, rengeteg nyavalyára gyógyírt adhat és egy fülledt, nyári napon még a szomjunkat is oltja.
A legtöbben Lucullus hadvezér nevéhez kötik az ókorban termesztését, aki egyébként bőséges, ínyenc lakomáiról is ismert volt. I.e. 64-ben a perzsa hadjáratáról hozott először Rómába a gyümölcsből, mert katonái felfedezték, hogy nem csak jó ízű, de remek szomjoltó is. Ekkor az „Istenek eledeleként” tartották számon, hiszen nem csak ízletes, de szép is volt. Nem csupán itt, de a távol-keleten is régóta őshonos, nem véletlenül tartozik a kínai és a japán kultúra alap motívumai közé. A japánok tavaszköszöntő ünnepének jelképe a cseresznyevirágzás, a kínaiak pedig egyenesen a fiatalság, a női szépség szimbólumaként tartják számon. Itthon a török uralom idején kezdték termeszteni, manapság a nagy, roppanós Badacsonyi cseresznye a legkedveltebb fajta. Elődeink sokszor összegyűjtötték a magokat és azokat lenvászonba téve a kályhán melegítették fel, így melegítőpárnaként tudták használni.
A cseresznye körülbelül 80%-a víz, ezért is érezték a katonák olyannyira szomjoltó hatását. Ezzel a tulajdonságával nyerte el a vértisztító jelzőt is, így ízületi- és bőrproblémáinkra is megoldást jelenthet rendszeres fogyasztása. Kiváló vízhajtó, valamint a szív- és érrendszer megfelelő működéséhez is hozzásegíthet. Több kutatás azt is kimutatta, hogy hormonproblémákon is javíthat, az ideális hormonegyensúly felé is vihet fogyasztása. Többek közt tartalmaz folsavat, foszfort, nátriumot, káliumot, vasat, kalciumot és magnéziumot is. Még ennél is fontosabb, hogy különösen magas az A-, C-, B1-, B2- és B6-vitamin tartalma. Zsír- és fehérjetartalma ezzel szemben alacsony, viszont sok benne a rost, így segíthet az emésztésben.
Karbantartja az immunrendszert, a benne található antioxidánsok pedig fiatalon tartják a bőrt. Olyannyira jótékony a bőrre és a ráncokra, hogyha pürésítjük és fél órán át pakolásként az arcunkra rakjuk, már egy-két alkalom után látható a különbség. Fogyókúrázóknak a görögdinnye mellett az egyik legideálisabb „nassolni való”, hiszen nem csak sokat lehet belőle fogyasztani, de sokáig megtartja a teltségérzetünk. (100 gr – 63 kcal) Mint minden alapanyag, ez a gyümölcs is akkor tartalmazza a legtöbb vitamint, ha nyersen fogyasztjuk.
Fontos, hogy soha ne együnk belőle tisztítás nélkül, mert rengeteg baktérium és gomba lehet a gyümölcs vékony héján. Pontosan ezért nem szabad vizet sem inni közvetlenül evése után, mivel a héjon található élesztőgombákat a gyomorsav ugyan elpusztítja, de ha az emésztőnedvek nem elég erősek, akkor az erjedés hatására gyomorfájás, puffadás alakulhat ki. Mint az alma, dinnye és sok más társa, a cseresznye is kiválthat keresztallergiát. Akik a nyírfa vagy az égerfa pollenjére allergiásak, csak nagyon óvatosan fogyasszák!
A cseresznye sajnos csak beugró vendég a piacokon, hiszen finom, szabadföldi fajtáját mindössze május és július között kapni. Ha valaki kedvet kapott hát hozzá, akkor ne habozzon, irány a legközelebbi zöldség-gyümölcsös, míg el nem fogy! Viszont egy hétnél tovább még a hűtőben, spájzban sem áll el, így ha tudjuk, hogy nem fogjuk tudni megenni az összeset, vagy szeretnénk eltenni belőle télire, akkor érdemes lefagyasztani belőle. Ha nem nyersen fogyasztjuk, akkor remek alapanyaga lehet süteményeknek, turmixoknak, vagy pohárkrémeknek is.
