Hashimoto betegség, a pajzsmirigy ellensége

Talán már te magad is olvastál korábban a Hashimoto betegségről, ugyanis sajnos kimondottan gyakori az előfordulása. Egyes felmérések szerint majdnem minden tizedik ember érintett, noha súlyossága az egyéni esetekben eltér. Hashimoto betegség alatt a pajzsmirigy autoimmun gyulladását és károsodását értjük. Autoimmun betegségről lévén szó, a háttérben meghúzódó ok az immunrendszer nem megfelelő immunválasza, aminek következtében a szervezet olyan ellenanyag-termelésbe kezd, amely rendkívül káros a pajzsmirigyre. Ez az állapot jellemzően pajzsmirigy-alulműködéshez, egyes ritka esetekben viszont épphogy túlműködéséhez vezet.

Gyakran gondot okoz, és időbe telik, hogy a diagnózis megszülessen, hosszú lappangás jellemző. A tüneteket elsősorban a már károsodott pajzsmirigy rendellenes működése okozza. Mivel nehéz lehet felismerni a betegséget, fontos, hogy minél inkább résen legyünk, ugyanis rengeteget számíthat, ha mégis időben észrevesszük, hogy mivel állunk szemben és professzionális segítséget tudunk kérni. Ezzel a cikkünkkel is ezt szeretnénk segíteni. Az alábbiakban megismerkedünk a betegség természetével, okaival, tüneteivel, valamint kezelésével is.

Mi a Hashimoto betegség?

Ahogy azt a bevezetésünkben is írtuk, a Hashimoto-kór nem más mint egy autoimmun pajzsmirigy gyulladás. Szokatlannak ható nevét Hashimoto Hakaru japán patológusról és sebészről kapta, aki először írta le ezt a betegséget 1912-ben. Több helyen változatos módokon is hivatkozhatnak rá úgy mint Hashimoto thyreoiditis, vagy krónikus pajzsmirigygyulladás. A pajzsmirigy működését veszélyeztető betegségek között a leggyakoribbként tartják számon: az európai társadalom 1-2%-át érinti, 6-8% szubklinikai állapotban van (egyelőre tünetszegény). A primer pajzsmirigy-alulműködés (vagyis amikor maga a pajzsmirigy betegszik meg) elsődleges kiváltó oka.

A rossz immunválaszt követő, az elsősorban a pajzsmirigy ellen irányuló ellenanyag-termelődés eredménye pajzsmirigy-alulműködés (amikor nem termelődik megfelelő mennyiségű pajzsmirigy hormon), ritkább esetekben pedig pajzsmirigy túlműködés. A betegséget különösen veszélyessé teszi, hogy tünetei lassan, fokozatosan jelentkezhetnek és hosszú ideig enyhék lehetnek. A pajzsmirigy hormonszint észlelhető csökkenése ugyanis hónapokba, vagy egyes esetekben akár évekbe is telhet. A hosszú lappangást követően változatos tünetek jelentkezhetnek, ami szintén tovább nehezíti a betegség felismerését.

Ez vezet egyúttal ahhoz is, hogy hajlamosít ischaemiás (a szervek vérellátási zavara), metabolikus (az anyagcsere zavara) megbetegedésekre is. Számos negatív hatása közül tehát kimondottan súlyos, hogy hatására rendkívül magassá válik a rizikófaktora az ischemiás szívbetegségeknek
A betegség korai felismerése rendkívül fontos, ugyanis amennyiben nem lépünk és kapunk szakszerű kezelést időben, akár életveszélyes komplikációkhoz is vezethet.

Kialakulásának okai

A megelőzésnek mindig kulcsfontosságú eleme az előzmények, a kockázatot növelő tényezők ismerete. Ebben a bekezdésben áttekintjük, mi minden vezethet a betegség kialakulásához, ami egyúttal útmutatóként szolgálhat arra vonatkozóan, hogyan előzhető meg a betegség.
Azt ugyan még ma sem tudjuk teljes biztossággal, pontosan mi indítja be a folyamatot, aminek következtében a szervezet idegenként kezeli a pajzsmirigyet, de az orvostudomány jelenlegi állása szerint a betegség kialakulása többtényezős folyamat, azaz részben genetikai, de a környezetben is találhatunk hajlamosító tényezőket.

Változatos kutatási adatok igazolják, hogy a Hashimoto kialakulása nők esetében sokkalta gyakoribb, mint férfiakban; becslések szerint 7-10-szer több nő szenved benne, és a leginkább érintett csoportot a középkorú nők alkotják. Ez persze nem kizárólagos adat, bármilyen életkorban jelentkezhet a megbetegedés. A férfiak esetében azonban éppen a ritkább kórkép okán súlyosabb lefolyású lehet a betegség. Szintén hajlamosító tényezőnek számít, ha a családban előfordult már korábban a betegség (vagy másmilyen autoimmun/pajzsmirigy rendellenesség), ugyanis örökölhető. A korábbiak mellett a terhesség alatt az immunrendszerben zajló változások sajnos szintén megágyazhatnak a terhesség után kezdődő Hashimoto-betegségnek.

Az is bizonyított, hogy a betegség kialakulásának kockázata magasabb az egyéb autoimmun betegségekben szenvedőknél. Ilyen például:

• a cöliákia – a vékonybelet károsító emésztési rendellenesség
• a lupus – krónikus, hosszan fennálló rendellenesség, mely a szervezet számos területét érinti
• a reumás artritisz – az ízületeket érintő rendellenesség
• a Sjögren-szindróma – szem- és szájszárazsággal járó betegség
• az 1-es típusú cukorbetegség – magas vércukorszinttel járó anyagcsere-betegség

Túlzott jódbevitel szintén állhat a háttérben annak ellenére, hogy a jód alapvetően bizonyos mennyiségben kulcsfontosságú szerepet játszik a pajzsmirigy normális hormontermelésében. A környezeti tényezők azonban másképp is növelhetik a megbetegedés kockázatát; a túlzott mértékű környezeti sugárzás ugyancsak növeli a szervezet kiszolgáltatottságát a Hashimoto kórral szemben, mivel a radioaktivitás kedvez a rendellenesség megjelenésének. A dohányzás és a szmogos környezet ugyancsak növeli a kockázatot.

Milyen tünetekre figyeljünk?

Korábban már említettük, hogy a Hashimoto tünetek, amellett, hogy sok esetben kezdetben sokáig nem is észlelhetőek, rendkívül sokfélék lehetnek. Ennek ellenére vannak köztük olyanok, melyek előfordulása kimondottan gyakori. Az alábbiakban ezeket a leggyakrabban előforduló tüneteket szedtük össze.

• Magas koleszterinszint, szívproblémák – a pajzsmirigy rendellenes működése nagy hatással van a koleszterinszintre is. Az alulműködésben szenvedők 13%-ánál fokozott a koleszterin és az LDL koleszterin szintje, ami megnöveli a szívbetegség és a stroke kockázatát. Túlműködés esetén a „jó” (HDL) koleszterinszint válik kimondottan alacsonnyá. A pajzsmirigyhormonok továbbá a májat is segítik a vér feldolgozásában. Amennyiben ez nem valósul meg a szükséges ütemben, a koleszterin mennyisége megnövekszik a véráramban és fel is halmozódhat az artériákban.
• Súlygyarapodás, alacsony energiaszint – a pajzsmirigy elsődleges feladata az anyagcsere megfelelő szabályozása, ennek a folyamatnak a során alakul át az elfogyasztott táplálék energiává. Hashimoto során az anyagcsere nem tud ideálisan megvalósulni ami számos negatív hozadék mellett látványos súlygyarapodással is járhat, valamint a kevés hasznosuló energia miatt folytonos fáradtságérzetet is eredményezhet.
• Memóriaproblémák, koncentrációs és gondolkodási nehézség – az agynak ugyancsak szüksége van a pajzsmirigyhormonok megfelelő termelődésére az egészséges működéshez. Amennyiben a hormonok szintje nem éri el a megfelelő szintet, tanulási nehézségeket, lassú reakciókat, koncentrációs és memóriazavarokat tapasztalhatunk. Egyes esetekben úgynevezett agyköd is kialakulhat, ilyenkor a Hashimoto közvetetten belső, gyulladásos reakciót idéz elő az agysejtekben, ami teljesen összezavarja a tiszta gondolkodást és memóriagondokhoz vezet.
• Mentális problémák, depresszió, szorongás – a Hashimoto tünetei között említhetőek egyes mentális betegségek is. A betegség súlyossága gyakran egyenesen arányos a mentális problémák komolyságával is. Az összefüggés olyannyira jelen van, hogy kutatások igazolták, hogy a pajzsmirigy alulműködésben szenvedőknél több mint kétszer nagyobb valószínűséggel alakul ki szorongásos betegség, a depressziós tünetek pedig 3,5-szer gyakoribbak náluk.
• Nők esetén menstruációs rendellenességek – ez jelentkezhet a korábbinál erősebb, vagy rendszertelen menzesz formájában.
• Fennakadások a szexuális életben – az alul- és a túlműködés egyaránt okozhat problémát a szexuális életben. A nők esetében ez jellemzően csökkent libidó, hipoaktív szexuális vágy zavar (szexuális fantáziák és a szexuális tevékenység iránti vágy és fogékonyság hiánya), valamint fájdalmas közösülés formájában jelentkezik. A férfiaknál a libidó csökkenésén túl merevedési zavar, valamint ejakulációs zavarok jelentkezhetnek.
• Hideg intolerancia – mivel nem termelődik megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon, a szervezet nem képes a tárolt energiát hatékonyan átalakítani és felhasználni. Ennek következtében kevesebb energia áll rendelkezésre a testhőmérséklet szabályozásához. Méginkább veszélyessé teszi ezt az állapotot, hogy a pajzsmirigy alulműködésben szenvedők szervezete a hideg ellen különféle védekező mechanizmusokkal próbál fellépni, így azzal is, hogy a hő megőrzése érdekében a vért a kezekből és a lábakból máshová áramoltatja. Ez akár hipotermiához, vagyis kihűléshez is vezethet, ami közvetlen életveszélyt jelent.
• Száraz bőr – a pajzsmirigy alulműködés első számú bőrtünete a száraz bőr, de olyan elváltozásokat is okozhat, mint a csökkent izzadás és a durva, érdes felületű bőr.

A legtöbb Hashimoto-kórban szenvedő embernél pajzsmirigy alulműködés vagy más néven hypothyreosis alakul ki. Ritka esetekben a betegség korai szakaszában a pajzsmirigy károsodása miatt felszabaduló hormonok vérbe jutása a pajzsmirigy túlműködés tüneteit okozhatja. Ennek a folyamatnak a részeként a pajzsmirigy megnagyobbodhat, amitől a nyak elülső része is megduzzad. A megnagyobbodott pajzsmirigy (golyva, más néven strúma) teltségérzetet kelthet a torokban, de jellemzően nem jár fájdalommal. Ez évek múltán a pajzsmirigy károsodásának hatására felszívódhat.

Amennyiben a fentiekben felsorolt problémákat tapasztalod, és/vagy valamilyen elváltozást, golyvát a pajzsmirigy területén, mindenképp fordulj orvoshoz!

Kezeltessük!

Az alábbiakban a leggyakoribb kezelési módokat tekintjük át. Gyógyszeres terápia, valamint speciális diéta is segítségünkre lehet a betegség elleni küzdelemben.

T4/T3 hormonpótló terápia

• A pajzsmirigy kétféle hormont termel: 90%-ban tiroxint (T4) és 10%-ban trijód-trionint (T3). A T4 azonban valójában egy inaktív előhormon, a szervezetnek át kell alakítania T3 aktív hormonná, ami sejtszinten ki tudja fejteni a hormonális aktivitást.
• T4 hormonpótló terápia során az alulműködést a szintetikus levotiroxin hormonnal kezelik, melynek működése megegyezik a pajzsmirigy által termelt T4 hormonéval. Ez a leggyakrabban használt kezelési eljárás. Célja a megfelelő hormonszint visszaállítása és fenntartási, valamint a tüneti kezelés. Ez egy egész életen át tartó kezelés.
• T3 hormonpótlásra csak abban az esetben van szükség, ha a beteg szervezete a T4 helyettesítő hormonokat nem képes T3 hormonokká alakítani, de legtöbbször az előbbi terápia elegendő. Ennek a terápiának esetleges mellékhatása lehet a szapora szívverés, az álmatlanság, valamint a szorongás. A kezelések próbaideje jellemzően 3-6 hónap.

Alternatív gyógyászati megoldások

A sertésből vagy más állatból származó T3 és T4 hormonokat tartalmazó, gyógyszertárból beszerezhető készítmények szintén hozzájárulnak a hormonszint visszaállításához. Ezek a termékek azonban nem elégségesek a felépüléshez, és nem képesek a legideálisabb dózis biztosítására, hiszen az emberek és az állatok ideális hormonszintje eltér, valamint a természetes kivonatú készítmények mindegyikében változhat a hormonok pontos szintje, ami kiszámíthatatlan hormonszintet eredményezhet a vérben.

A speciális diéta is segíthet

Az ún. Hashimoto diéta betartása rendkívül fontos a betegség kezelésében. Az étrend alapját egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozási ajánlások adják. A napi több adag gyümölcs- és zöldségfogyasztás, a magas rosttartalmú köretek, illetve a zsírszegény fehérjeforrások hasznosan beépülő tápanyagoknak számítanak, melyekkel kordában tartható, kezelhető a pajzsmirigy rendellenes működése. Az étrend mindenképpen antioxidánsokban, vitaminokban, valamint gyulladáscsökkentő anyagokban gazdag kell, hogy legyen.

Amit mindenképpen érdemes kerülni:

• Cukor – kimondottan káros a lelassult anyagcsere állapotban. A természetes édesítőszerek jó alternatívaként szolgálhatnak.
• Alkohol – mind a kialakulás kockázatát csökkentheti, mind pedig a gyógyulást is segítheti az alkoholfogyasztás csökkentése.
• Feldolgozott élelmiszerek, gyorsételek stb. – ezek az élelmiszerek (a cukrokhoz hasonlóan) hízáshoz vezethetnek. Emellett azért is kerülendőek, mivel a pajzsmirigy betegek körében megnő a diabétesz kockázata.

Vigyünk be elegendő (ez segíthet, ha még nem nagy a baj):

• D-vitamint - a D-vitamin-hiány összefüggésben állhat a pajzsmirigyhormon szintjével, a közvetlen kapcsolatot tudományos kutatásokban kimutatták és ma is vizsgálják. Az őszi, téli és tavaszi hónapokban feltétlenül táplálékkiegészítő szedése szükséges.
• Szelént – nélkülözhetetlen a pajzsmirigy működéséhez. Szelént egyaránt nyerhetünk a teljes kiőrlésű gabonákból, diófélékből, valamint állati eredetű élelmiszerekből, halakból, tenger gyümölcseiből. Mivel erősen szelénhiányos országnak számítunk, érdemes a szelént táplálékkiegészítővel is bevinni.
• Cinket – a szelén mellett szintén elengedhetetlen a normál pajzsmirigyműködéshez. Kutatások alapján napi 30 mg cink bevitele javíthatja a pajzsmirigy funkciókat, ha alulműködik a szerv. Hüvelyesekben, húsfélékben, tengeri herkentyűkben, halakban és olajos magvakban is sok található.
• Omega-3 zsírsavat – fontos szerepe lehet a pajzsmirigy zavara mögött álló gyulladás csökkentésében vagy meggátlásában, valamint támogatja a pajzsmirigyhormonok termelését is. Amennyiben már fennáll a betegség, fontos szerepet játszhat a tünetek, például a súlygyarapodás vagy a mentális rendellenességek, az agyi köd megfékezésében. Legjobb forrásai a tengeri halak és herkentyűk, illetve a halolaj, algaolaj.

Összegzésül elmondható, hogy a Hashimoto betegség észlelésében és kezelésében a hosszú lappangása ellenére, sőt részben azáltal indokolva, kimondottan fontos, hogy minél gyorsabban cselekedjünk és kérjünk szakszerű segítséget egy egészségügyi szakembertől. A pajzsmirigy autoimmun gyulladásának rendkívül komoly következményei lehetnek, de amennyiben időben észleli az ember, ezek a tünetek szinten tarthatók, kezelhetők és visszaszoríthatóak. Mivel a hajlamosító tényezők javarészt kívülről érkeznek, kiemelten fontos, hogy életmódunkban mindent elkövessünk a megelőzésre, főként abban az esetben.