Az elmúlt években egyre ellentmondásosabb hírek láttak napvilágot a koleszterin és koleszterintartalmú élelmiszerek élettani hatásaival kapcsolatban. A modern társadalmi berendezkedéssel párhuzamosan szaporodni kezdett a szív- és érrendszeri betegek száma és lázas kutatás indult el az ok-okozati összefüggések mielőbbi tisztázása érdekében.
Mi is az a koleszterin?
A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható szteránvázas vegyület. Egyes szervekben nagyobb mennyiségben fordul elő, mint például a mellékvesében, idegrendszerben és az epében. A szervezet minden sejtje előállítja a koleszterint, de legnagyobb mennyiségben a máj. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében és sokféle hormon szintézisének a kiindulási anyaga. A koleszterinszint meghatározásából következtetni lehet a máj működési állapotára.
A vér koleszterinszint tartalma fokozott lehet az alábbi esetekben:
- cukorbetegség
- sárgaság
- pajzsmirigy alulműködés
- vesebetegségek
- érelmeszesedés.
A koleszterin típusai
Két típusa létezik. az LDL koleszterin, amit rossz koleszterinnek is neveznek, mivel felelős többek között az érelmeszesedés kialakulásáért, míg a HDL, az úgy nevezett jó koleszterin pedig az érelmeszesedés védőfaktorának számít.
A magas koleszterinszint kialakulásában nagy szerepe van a táplálkozási szokásainknak. A magas zsírtartalmú ételek fogyasztása növeli az LDL koleszterinszintet, míg a HDL szint fokozott testmozgással növelhető.
A kísérletek rámutattak, hogy az érelmeszesedési folyamatokban a koleszterin játszik nagy szerepet, így hamarosan kampányok és programok indultak el a koleszterin bevitel csökkentése érdekében. Kiderült, hogy csak az állati eredetű termékek tartalmaznak koleszterint, míg a növények nem, így a sertészsír, a máj, a disznósajt és a velő háttérbe szorítása mellett a koleszterinmentes növényi alapanyagokra, olajra és margarinra került a hangsúly. Elindult a szívbarát élelmiszerek diadalmenete, és a négy-öt tojásos rántotta is egyre inkább meg kellett maradjon a képzelet szintjén – legalábbis a keringési betegek számára.
Magas koleszterinszint következményei
- koszorúér-elmeszesedés esetén nő a szívinfarktus kockázata
- agyi érelmeszesedés esetén időskori elbutulás, vérrög, agylágyulás, agyvérzés, szélütés alakulhat ki
- alsó végtagok érelmeszesedése esetén az erek átmérője csökken, romlik a lábakban a vérkeringés, végtagfájdalom alakul ki
- a vese ereinek szűkülete szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában.
Úgy tűnhet, hogy a koleszterinnel kapcsolatos kutatások választ adnak a legtöbb táplálkozással összefüggő keringési problémára. Napjainkban azonban tanúi lehetünk a tojás „rehabilitációjának”, és minden jel szerint a koleszterin-kérdés nem jutott nyugvópontra, sőt – egyesek szerint – egyre szövevényesebb. Számos esetben ugyanis nem mutatható ki szérumkoleszterin szint növekedés, noha jelentős koleszterin szerepel az étrendben, míg más embereknél igen alacsony koleszterin fogyasztás mellett is emelkedik a vérzsír szint. Mivel magyarázható az előbb említett ellentmondás?
Egyéb koleszterinszintet befolyásoló tényezők
A jelenlegi eredmények szerint az érelmeszesedési folyamatot nem csak a túlzott mértékben bevitt koleszterin befolyásolja, hanem egyéb étrendi tényezők, a lelki folyamatok, a mozgáskultúra, a napfény és az egyéni genetikai adottságok is.
Az étrendi faktorok között szerepel
- a nagymértékű cukor- és kenyérfogyasztás
- a telített zsírsavak jelenléte
- a védő hatású élelmi rostok bevitele
- antioxidáns vitaminok és ásványi-anyagok bevitele
- telítetlen zsírsavak fogyasztása.
Mindezek hátterén válik érthetővé, miért is olyan komplex-e kérdéskör. A koleszterin bevitelen kívül ugyanis számos egyéb faktor is döntően hat az érfalak meszesedési folyamatára.
Az eredmények szerint a koleszterintartalmú ételek túlzott mértékű fogyasztása önmagában véve is rizikófaktor, azonban ezt képes bizonyos mértékig ellensúlyozni a friss levegőn végzett intenzív fizikai munka (testmozgás) és a napfény hatása. Ez is magyarázza, hogy a régi időkben miért nem okozott súlyos problémákat a zsíros húsfélék és szalonna fogyasztása, jóllehet akkor sem voltak ezek egészséges táplálékok. A zsír az aratási és egyéb munkák mellett elégett a szervezetben, a koleszterin egy része pedig a bőrben hasznos D-vitaminná alakult, így gyakorlatilag alig tudták kifejteni agresszív hatásukat az érfalakra.
A modernebb, kényelmesebb életvitel elterjedésével azonban ma már sokkal kevesebbet mozgunk, életünk döntő részét zárt helyen töltjük, így a zsír és koleszterin hatásai gyorsan megjelennek. A nem túl előnyös táplálkozási kultúra tehát megmaradt, de most már az életmód egyéb tényezői sem tudják kompenzálni a káros folyamatokat.
A koleszterintartalmú élelmiszerek visszaiktatása az étrendbe azonban továbbra sem célszerű. A korábbi tudományos vizsgálatok helytállóak voltak, de napjainkra tovább bővültek újabb eredményekkel, amelyek segítik a témakör jobb megértését. A következő részben ezekkel foglalkozunk.
