Azt érzékeltük, hogy kerested fel oldalunkat. Tudtad, hogy ebbe az országba is teljesítünk rendeléseket?
Részletek
Loading...
4000 Ft felett ingyenes szállítás!
Minden, ami vegán Környezetvédelmi hitvallásunk
Koleszterin
Koleszterin hatása az erekre

A koleszterin hatása az erekre - I. rész

Mi az összefüggés a koleszterin fogyasztás és a szív- és érrendszeri problémák között? Mi befolyásolja még az érelmeszesedést? Olvasd el cikkünket!

Az elmúlt években egyre ellentmondásosabb hírek láttak napvilágot a koleszterin és koleszterintartalmú élelmiszerek élettani hatásaival kapcsolatban. A modern társadalmi berendezkedéssel párhuzamosan szaporodni kezdett a szív- és érrendszeri betegek száma és lázas kutatás indult el az ok-okozati összefüggések mielőbbi tisztázása érdekében.

Mi is az a koleszterin?

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható szteránvázas vegyület. Egyes szervekben nagyobb mennyiségben fordul elő, mint például a mellékvesében, idegrendszerben és az epében. A szervezet minden sejtje előállítja a koleszterint, de legnagyobb mennyiségben a máj. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében és sokféle hormon szintézisének a kiindulási anyaga. A koleszterinszint meghatározásából következtetni lehet a máj működési állapotára.


A vér koleszterinszint tartalma fokozott lehet az alábbi esetekben:
- cukorbetegség
- sárgaság
- pajzsmirigy alulműködés
- vesebetegségek
- érelmeszesedés.

A koleszterin típusai

Két típusa létezik. az LDL koleszterin, amit rossz koleszterinnek is neveznek, mivel felelős többek között az érelmeszesedés kialakulásáért, míg a HDL, az úgy nevezett jó koleszterin pedig az érelmeszesedés védőfaktorának számít.
A magas koleszterinszint kialakulásában nagy szerepe van a táplálkozási szokásainknak. A magas zsírtartalmú ételek fogyasztása növeli az LDL koleszterinszintet, míg a HDL szint fokozott testmozgással növelhető.

A kísérletek rámutattak, hogy az érelmeszesedési folyamatokban a koleszterin játszik nagy szerepet, így hamarosan kampányok és programok indultak el a koleszterin bevitel csökkentése érdekében. Kiderült, hogy csak az állati eredetű termékek tartalmaznak koleszterint, míg a növények nem, így a sertészsír, a máj, a disznósajt és a velő háttérbe szorítása mellett a koleszterinmentes növényi alapanyagokra, olajra és margarinra került a hangsúly. Elindult a szívbarát élelmiszerek diadalmenete, és a négy-öt tojásos rántotta is egyre inkább meg kellett maradjon a képzelet szintjén – legalábbis a keringési betegek számára.

Magas koleszterinszint következményei


- koszorúér-elmeszesedés esetén nő a szívinfarktus kockázata
- agyi érelmeszesedés esetén időskori elbutulás, vérrög, agylágyulás, agyvérzés, szélütés alakulhat ki
- alsó végtagok érelmeszesedése esetén az erek átmérője csökken, romlik a lábakban a vérkeringés, végtagfájdalom alakul ki
- a vese ereinek szűkülete szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában.

Úgy tűnhet, hogy a koleszterinnel kapcsolatos kutatások választ adnak a legtöbb táplálkozással összefüggő keringési problémára. Napjainkban azonban tanúi lehetünk a tojás „rehabilitációjának”, és minden jel szerint a koleszterin-kérdés nem jutott nyugvópontra, sőt – egyesek szerint – egyre szövevényesebb. Számos esetben ugyanis nem mutatható ki szérumkoleszterin szint növekedés, noha jelentős koleszterin szerepel az étrendben, míg más embereknél igen alacsony koleszterin fogyasztás mellett is emelkedik a vérzsír szint. Mivel magyarázható az előbb említett ellentmondás?

Egyéb koleszterinszintet befolyásoló tényezők

A jelenlegi eredmények szerint az érelmeszesedési folyamatot nem csak a túlzott mértékben bevitt koleszterin befolyásolja, hanem egyéb étrendi tényezők, a lelki folyamatok, a mozgáskultúra, a napfény és az egyéni genetikai adottságok is.

Az étrendi faktorok között szerepel

  • a nagymértékű cukor- és kenyérfogyasztás
  • a telített zsírsavak jelenléte
  • a védő hatású élelmi rostok bevitele
  • antioxidáns vitaminok és ásványi-anyagok bevitele
  • telítetlen zsírsavak fogyasztása.

Mindezek hátterén válik érthetővé, miért is olyan komplex-e kérdéskör. A koleszterin bevitelen kívül ugyanis számos egyéb faktor is döntően hat az érfalak meszesedési folyamatára.

Az eredmények szerint a koleszterintartalmú ételek túlzott mértékű fogyasztása önmagában véve is rizikófaktor, azonban ezt képes bizonyos mértékig ellensúlyozni a friss levegőn végzett intenzív fizikai munka (testmozgás) és a napfény hatása. Ez is magyarázza, hogy a régi időkben miért nem okozott súlyos problémákat a zsíros húsfélék és szalonna fogyasztása, jóllehet akkor sem voltak ezek egészséges táplálékok. A zsír az aratási és egyéb munkák mellett elégett a szervezetben, a koleszterin egy része pedig a bőrben hasznos D-vitaminná alakult, így gyakorlatilag alig tudták kifejteni agresszív hatásukat az érfalakra.

A modernebb, kényelmesebb életvitel elterjedésével azonban ma már sokkal kevesebbet mozgunk, életünk döntő részét zárt helyen töltjük, így a zsír és koleszterin hatásai gyorsan megjelennek. A nem túl előnyös táplálkozási kultúra tehát megmaradt, de most már az életmód egyéb tényezői sem tudják kompenzálni a káros folyamatokat.

A koleszterintartalmú élelmiszerek visszaiktatása az étrendbe azonban továbbra sem célszerű. A korábbi tudományos vizsgálatok helytállóak voltak, de napjainkra tovább bővültek újabb eredményekkel, amelyek segítik a témakör jobb megértését. A következő részben ezekkel foglalkozunk.

Kapcsolódó termékek
Ezt láttad már?
A koleszterin hatása az erekre-II. rész
Netamin Facebook oldal Netamin Tiktok oldal Netamin Instagram oldal Netamin Pinterest oldal Netamin Youtube csatorna Netamin kapcsolat oldal Black Friday modal háttér