A érelmeszesedési folyamat sebessége döntően a vérben lévő „rossz” koleszterin mennyiségétől függ. A hazai vizsgálatok szerint akkor indul meg az erek falában az érelmeszesedés első fázisát jelentő fehérje és lipoprotein lerakódás, ha a szérumkoleszterin szinten belül az ún. LDL változat (ezt nevezzük „rossz” koleszterinnek) emelkedett.
Glutén, cukor és a zsír bevitel hatása a koleszterinre
Ahogy arra előző cikkünkben már kitértünk a koleszterinszint emelkedését kiváltó okok között első helyen szerepel a nem megfelelő étrend, az állati zsírok, cukor és nagy mértékű kenyérfogyasztás is. Ám az állati zsírokkal végzett kutatások nem hoztak egyértelmű eredményt, mivel több esetben nem történt koleszterinszint emelkedés. A zsírok és cukrok együttes hatása azonban valóban gyorsította az érfalak károsodását.
Érdekes megfigyelés, hogy a dél-afrikai lakosságon belül jóval nagyobb a szívinfarktus gyakorisága azoknál, akik az állati zsírok mellé jelentős mennyiségű édességet is fogyasztanak. Szent-Ilona szigetén szintén sok a koszorúér betegek száma, jóllehet állati zsírfogyasztásuk csekély. A válasz talán ez esetben is az évi mintegy 50 kilogrammos fejenkénti cukorfogyasztásban keresendő. Hazánkban ez a mennyiség 36-40 kg.
A nagymértékű kenyér- és tésztabevitel esetében közvetlenül nem sikerült igazolni az érelmeszesedés gyorsulását. A szakemberek egy része mégis igazolva látja, hogy részt vesznek – a cukorral és zsírral együtt fogyasztva – az érkárosodásban. Megemelik a vérben keringő trigliceridek mennyiségét, amelyek növelik a rossz koleszterinszintjét is. Többnyire a krémes sütemények, torták, egyéb desszertek és édességek fogyasztásakor tapasztaltak triglicerid szintemelkedést. A klinikai adatok szerint a triglicerid szint növekedés több esetben okoz keringési zavarokat és érkárosodást, mint a közvetlen koleszterin bevitel.
Az érelmeszesedés okai
A tulajdonképpeni meszesedési folyamatot az oxidált koleszterin okozza. Az oxidációt az antioxidáns hatású vegyületek gátolják, így a C-, E- és A-vitamin, a cink és a szelén kulcsfontosságú az érfalak védelme szempontjából is. A védő hatású anyagok között a rostok hatása is kiemelkedő. A rostok megkötik a koleszterint hordozó epesavak nagy részét, így a bélből kevesebb koleszterin tud visszaszívódni a keringésbe. Rosthiányos étrend esetén az előbbi visszaszívódási folyamat intenzívebb. Az élelmi rostok között a pektin rendelkezik koleszterin csökkentő hatással.
Milyen következtetés vonható le az előbbi eredményekből?
Minden jel szerint a lakosság egy része érzékenyebben reagál a koleszterin bevitelre. A tojásrántotta szalonnával, kolbásszal készítve és kenyérrel elfogyasztva sokkal károsabb, mint önmagában. A vajas süteményekben a vaj és a cukor, a töpörtyűs pogácsában a zsír és keményítő együttesen játszanak szerepet az érkárosodásban. A zsíros ételek hatásait az állati fehérjék aminosavai és az étkezés utáni édességek erősítik. A fehérkenyérben, kifliben, zsemlében alig vannak rostanyagok, ami szintén hátrányos. Az antioxidáns vitaminokat hordozó savanyú káposztából töltött- vagy székelykáposztát készítünk, így a C-vitamin jó része elbomlik. Az elhízás és dohányzás a védőkoleszterin (HDL) szint csökkenése miatt előnytelen a keringési rendszerre.
Látható tehát, hogy a tényleges koleszterin bevitel csak a jéghegy csúcsa, hiszen mellette számos egyéb károsító faktor létezik. Valójában ez magyarázza, miért nem egyértelmű e kérdéskör. Egyéni adottságok, étrendi tényezők, egyéb életmódbeli szokások (napfény, testmozgás) és a stressz együttesen alakítják az érelmeszesedést. Az említett faktorok pedig nagy változatosságot mutatnak a társadalmon belül. A koleszterinszint emelkedés és az érelmeszesedés okai általánosságban ismertek, azonban egy-egy ember szervezetében más-más módon hatnak e tényezők. Nem ellentmondásról van tehát szó, hanem az egyéni tűrőképesség és életmódbeli szokások jelentős különbözőségéről.
Ételek, melyek jótékony hatással vannak az érfalak egészségére
- nyers zöldségek és gyümölcsök fitoszterin tartalmuknak köszönhetően
- olívaolajban található egyszeresen telített zsírsavak
- egyéb növényi olajokban és gabonacsírákban található többszörösen telített zsírsavak
- barna kenyér, zabpehely, zabkorpa, lenmag, szilva, meggy és olajos magvak, főzelékfélék élelmi rost tartalma csökkenti a meszesedés kockázatát
- illóolaj tartalmú hagymafélék szintén hasznosak.
A túlzott mértékű olaj- és margarinfogyasztás viszont elhízáshoz vezet, amely koleszterinszint növekedést eredményezhet. Külföldi tapasztalatok szerint a többnyire növényi alapú, nyers élelmekben és ballasztanyagban gazdag étrend képes jelentősen lassítani az artériák meszesedését. Több esetben észlelhetően megindult az érfalak tisztulása, a lerakódások eltávozása. Mindezek hátterén ma már nem tekintik titokzatosnak és visszafordíthatatlannak az érelmeszesedést, egyszerűen csak tudatosan és tervezetten felépített táplálkozás- és mozgáskultúrát javasolnak.
