[caption id="attachment_13801" align="alignright" width="300"] Kép forrása: primehealtchannel.com1[/caption]
A mexikói jamgyökér (vagy yam gyökér) hatása már régóta ismert a népgyógyászatban, többek között görcsös hasi fájdalom, emésztési zavarok, reumás eredetű fájdalmak és nőgyógyászati problémák esetén használják. Több mint 300 éve segíti a nőket, hogy szervezetük, hormonális rendszerük egyensúlyban tudjon maradni. A tudományos kutatásoknak köszönhetően még jelenleg is egyre többet tudunk meg arról, hogy pontosan hogyan is működik ez a növény – ezért nem csoda, hogy népszerűsége a hölgyek körében mai napig sem csökkent. Ismerjük meg a mexikói jamgyökeret közelebbről!
Honnan származik a jamgyökér?
A Dioscorea nemzetség nagyjából 150 különböző fajt foglal magába. A Dioscorea villosa a trópusi és szubtrópusi országokban őshonos. Nagy mennyiségben terem Mexikóban, az Egyesült Államok keleti és középső részén, Kanada déli részén, valamint Közép-Amerikában. Közeli rokonai, mint például a Dioscorea opposita, a Dioscorea hypoglauca vagy a Dioscorea tokoro, Kínában és Japánban teremnek. Sokat ezekből a fajokból dísznövényként termesztenek; másokat emberi fogyasztásra. Mivel a termesztése elég nehézkes, ezért a jótékony hatóanyagok kivonására a vad növényeket szokták használni.
A vad jam (wild yam) kivonat előállításához a Dioscorea villosa gyökértörzsét használják fel.
A jamgyökér hagyományos felhasználása
A mexikói jamgyökeret az észak-amerikai őslakosok köptetőként, valamint görcsös hasi fájdalom, epeköves görcs, reumatikus panaszok, és különböző nőgyógyászati problémák (fájdalmas, görcsös menstruáció, medencetáji fájdalom, és menses, szülés és menopauza alatt előforduló egyéb problémák) gyógyítására használták.
A tradicionális keleti gyógyászatban a jamszgyökérfélék gumójából készült főzetet anorexia, krónikus hasmenés, asztma, köhögés, vizelet inkontinencia, menopauza, diabétesz, ízületi betegségek, elgyengülés és egyéb görcsökkel járó betegségek kezelésére használták fel. Indiában, az ajurvédikus gyógyítók az impotencia és terméketlenség ellen vetették be a jamgyökeret.
A jamgyökér modern gyógyászati felhasználása
1943-ban Russell E. Marker vegyész állított elő progeszteront először a mexikói jamgyökérből izolált diosgenin használatával. 1940 előtt a szteroidhormonokat kizárólag állati mirigyekből nyerték ki, drága és megbízhatatlan módszerek útján. Marker a diosgenin tesztoszteronná és egyéb hormonokká történő konverzióját is lejegyezte, ami később a kortizon és fogamzásgátló gyógyszerek szintetizálásához vezetett.
A jamgyökér legfontosabb hatóanyagai a növényi szteroidok (szaponinok), emellett flavonoidokat, fitoszterolokat, B- és C-vitamint, béta-karotint és ásványi anyagokat is tartalmaz.
A gyógyászatban a vad jamgyökeret „hatásnövelő” gyógyszerként használják csontritkulás, premenstruációs szindróma (PMS) és klimaxos tünetek (depresszió, libidó csökkenése, hőhullámok) kezelésére.
Jamgyökér hormonális hatásai
A mexikói jamgyökeret a népi gyógyászatban évszázadok óta ismerik és alkalmazzák nőgyógyászati problémák kezelésére, a hormonális egyensúly helyreállítására, mivel görcsoldó és hormonális hatással is rendelkezik.2 Görcsoldó és gyulladásgátló hatása miatt hosszú ideje használják menstruációs fájdalmak, valamint terhesség alatt a reggeli rosszullét enyhítésére.
A növényben nagy mennyiségben található diosgenin, egy fitoösztrogén vagy növényi ösztrogén, ami a progeszteron természetes előanyaga. Ez a hatóanyag mellékhatások nélkül normalizálja a női nemi hormonok, az ösztrogén és a progeszteron szintjét. Több elismert szakértő úgy véli, hogy a jamgyökér jó hatással van a női termékenységre, hasznos lehet a fogantatás elősegítésében és a menopauza tüneteinek enyhítésében.3-4
A modern szülésznők napjainkban is használják a mexikói jamgyökeret a terhesség alatti hányás, rosszullét ellen, valamint a vetélés és szülési komplikációk kockázatának csökkentésére.
Egy 2005-ös kutatás során posztmenopauzás nőknek diosgenin-tartalmú ehető jamgyökeret adtak, mint étrendjük 30%-a, 30 napon át. A kísérlet végére a nőknél javult a nemi hormonok állapota, a vérzsírszint és az antioxidánsok szintje.5
Egy 2001-ben publikált kutatás azt mutatta ki, hogy a jamgyökér-kivonat gyenge ösztrogénellemes és/vagy androgénellenes hatással is rendelkezhet.6
Antioxidáns hatás
A mexikói jamgyökér gazdag szteroid szaponinokban, elsősorban a diosgenin nevű vegyületben. Az olyan emberi szteroidhormonokat, mint az ösztrogén, a kortizon és a progeszteron, szinte majdnem mindig jamgyökér-kivonatból szintetizálják a laboratóriumokban. A jamgyökérben található diosgenin a DHEA természetes prekurzora (elővegyület), ezért azt is feltételezik, hogy a szervezetbe jutva a DHEA-hoz hasonló hatásokat fejthet ki. 7-8
Mi is az a DHEA? A DHEA – teljes nevén dehydroepiandoszterin – egy hormon, amelyet a „fiatalság forrásának” is szokás nevezni, mivel az öregedési folyamatok lassítását, illetve az ezzel járó betegségek megakadályozását segíti.
A DHEA koncentrációja a szervezetben a korral együtt csökken. A vér alacsony DHEA szintje szoros összefüggést mutat a magasabb halálozási rátával. Egereken végzett kísérletek kimutatták ennek a vegyületnek az antioxidáns hatását.
Kutatások alapján a DHEA és a mexikói jamgyökér egyaránt jelentős antioxidáns hatást fejt ki, amely révén segíti a vérben az úgynevezett „jó” HDL-koleszterin szintjét is megemelni.9-10
Gyulladásgátló hatás
A jamszgyökérfélék egyik legfontosabb orvosi felhasználási területe a reumatoid artritisz kezelése, az akut formában jelentkező, fájdalmas gyulladás csökkentése révén. Több kutatás is bizonyította már, hogy a növény gyulladásgátló hatása a benne lévő szteroid szaponinok köszönhető, melyek a gyulladásos reakciókat korlátozzák.11
A diosgenin nyugtató és gyulladáscsökkentő tulajdonsága nagyon előnyös a száraz és öregedő bőr ápolására, ezért az ilyen célra kifejlesztett kozmetikai termékekbe is gyakran kerül. A természetgyógyászok ezenkívül előszeretettel használják a jamgyökeret a gyomor gyulladásos betegségei, bélgörcs, bélgáz és irritábilis bél szindróma kezelésében is.12
Jamgyökérrel a csontritkulás ellen
A mexikói jamgyökér csontsűrűsítő hatásával is felkeltette a tudósok figyelmét. A növény diosgenin-tartalmával segíthet megelőzni a csontritkulást a menopauza időszakában, valamint hasznos lehet idős korban a csontritkulás lassításában.13
Hivatkozások:
1 http://www.primehealthchannel.com/wp-content/uploads/2014/07/Wild-Yam-Root-Picture.jpg
2 Bartram T. Encyclopedia of Herbal Medicine, 1st Edn. Grace Publishers, Dorset, 1995.
3 Mills, S.Y., & Bone, K. (2000). Principles and practice of phytotherapy: modern herbal medicine. Edinburgh, UK: Churchill Livingstone.
4 Michelle M.: Herbs for the treatment of the symptoms of menopause – A phytotherapist's perspective.
5 Wu, W. - H., Liu, L. - Y., Chung, C. - J., Jou, H. - J., & Wang, T. - A. (2005). Estrogenic Effect of Yam Ingestion in Healthy Postmenopausal Women. Journal of the American College of Nutrition, 24 (4), 235 - 243.
6 Rosenberg Zand R. S., Jenkins D. J. and Diamandis E. P. (2001): Effects of natural products and nutraceuticals on steroid hormone-regulated gene expression. Clin Chim Acta . 312(1-2): 213-9.
7 https://examine.com/supplements/dioscorea-villosa/
8 Kisor Kumar Naskar, Ompriya Mishra. Action of diosgenin and homoeopathic pathogenesis of Dioscorea villosa. Indian Journal of Research in Homoeopathy, Vol 11, Iss 1, Pp 5-11 (2017)
9 Araghiniknam M, Chung S, Nelson-White T, et al. Antioxidant activity of Dioscorea and dehydroepiandrosterone (DHEA) in older humans. Life Sciences 1996;59:L147-L157.
10 Bhandari MR, Kawabata . Organic acid, phenolic content and antioxidant activity of wild yam (Dioscorea spp.) tubers of Nepal. Food Chemistry 88(2):163-168.
11 Dweck AC. The Wild Yam. Personal Care magazine, 2002; (3) 3: 7-9 (www.dweckdata.com/Published_papers/The_Wild_Yam.pdf
12 David Hoffman: Medical Herbalism: The Science and Practice of Herbal Medicine. 276, 2003.
13 Hung Yt et al. Effects of chronic treatment with diosgenin on bone loss in a D-galactose-induced aging rat model. Chin J Physiol. 2014 Jun 30;57(3):121-7.
Egyéb források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ideggy%C3%B6k%C3%A9r
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2777007/
Kaimal A & Kemper K. Wild Yam (Dioscoreaceae). The Longwood Herbal Task Force, 1999
http://www.longwoodherbal.org/wildyam/wildyam.pdf
http://www.progesteronetherapy.com/
Romm, A. 2010. Botanical medicine for women’s health. St. Louis, MO: Churchill Livingstone Elsevier.
https://medlineplus.gov/druginfo/natural/970.html
http://www.townsendletter.com/FebMar_2003/HRTalternatives0203.htm
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11428178
http://www.livingnaturally.com/ns/DisplayMonograph.asp?storeID=15f522d98a3a417fbe8d6702f135785a&DocID=bottomline-wildyam