A Hashimoto thyreoiditis, másnéven krónikus pajzsmirigy gyulladás, a leggyakoribb pajzsmirigybetegség. Felmérések szerint akár majdnem minden tizedik embert érinthet és többségében nők körében fordul elő. A betegség általában 20-40 éves kor között alakul ki, és korábban nem is mindig fedezték fel, mivel még nem tudták a diagnózis felállításához szükséges antigéneket kimutatni a vérből. A betegség kezelésének szerves része az életmódváltás, melynek alapja az egészséges étkezési szokások bevezetése és a káros szenvedélyek kiiktatása. Cikkünkben bemutatjuk hogyan alakul ki a betegség, milyen tünetekkel jelentkezik, miből áll a Hashimoto diéta, milyen ételek és étrend-kiegészítők segíthetnek a kezelésben.
A Hashimoto-betegség
A nevét Hasimoto Hakaru japán orvosról kapta, ő írta le először a betegséget 1912-ben. Ez egy autoimmun betegség, melyet az immunrendszer rossz válasza indít el. A szervezet idegenként kezdi el kezelni a pajzsmirigyet, ezért olyan ellenanyagok termelésébe fog, melyek ártanak neki, ezáltal annak gyulladását, károsodását okozzák. Ennek következménye, hogy a pajzsmirigy nem tud elegendő pajzsmirigyhormont termelni. A Hashimoto-betegség a pajzsmirigy alulműködéséhez, ritkán a túlműködéséhez vezethet.
A Hashimoto-betegség okai
Nem tudni pontosan mi okozza ennek az autoimmun folyamatnak a kialakulását, az orvostudomány szerint több tényező is közrejátszhat benne.
Kockázati tényezők
- Genetikai adottságok: A betegségre hajlamosító tényezők öröklésmenete ugyan nem domináns, mindemellett a szülők átadhatják a gyerekeknek. Erre nagyobb az esély lányok esetében, de náluk a betegség lefolyása enyhébb lehet, míg a férfiaknál ritkábban alakul ki a betegség, viszont súlyosabb lefolyású.
- Környezeti hatások: Rizikót növelő faktorok közül a szmog és a dohányzás emelkedik ki, melyek a már kialakult betegséget is súlyosbíthatják. Befolyásoló tényező lehet még a radioaktivitás is, nukleáris balesetek (pl.: Csernobil) előfordulásakor megnő a betegség kialakulásának gyakorisága.
- Egyéb autoimmun betegségek előfordulása: A Hashimoto thyreoiditis nem mindig egyedüli autoimmun betegségként jelentkezik, gyakran együtt jár laktóz- és gluténérzékenységgel, szklerózis multiplexszel, Crohn-betegséggel. Ez azért van, mert ezekre is bizonyos gének hajlamosítanak, melyek elég közel vannak ahhoz a szakaszhoz, ami a Hashimoto kialakulásában is szerepet játszik. Tehát szó lehet kapcsolt öröklődésről.
- Nem: Nőknél 10-szer gyakoribb a betegség, mint férfiaknál. Ennek hátterében feltehetően részben a nemi hormonok is állhatnak.
- Életkor: A betegség kialakulásának esélye az életkor előrehaladtával növekszik. Legtöbb esetben a középkorú, 40 és 60 év közötti nők és férfiak körében diagnosztizálják a Hashimoto-betegséget.
Milyen tünetei vannak a Hashimotonak?
A tünetek megjelenése attól függ, hogy a betegség milyen mértékben károsította a pajzsmirigyet. Sok Hashimoto kórban szenvedő embernek kezdetben nincsenek is tünetei, csak a betegség előrehaladtával jelentkezik egyre több a tünetek közül. A betegség enyhébb lefolyású eseteiben tünetmentesség is előfordulhat, míg a súlyosabbaknál a pajzsmirigy fájhat, feszülhet, de legtöbbször a pajzsmirigy alulműködés, ritkábban pedig a túlműködés tüneteit tapasztalják a páciensek. Egyes tünetek következményeként pedig vitaminfelszívódási zavar is kialakulhat.
A kezdeti fázisban a pajzsmirigy túlműködés tünetei jelentkezhetnek:
- a pajzsmirigy megnagyobbodása
- szapora szívverés
- megemelkedett vérnyomás
- hajhullás
- nyugtalanság, ingerlékenység
- kézremegés
- alvászavar
- fogyás
- hasmenés
- menstruációs zavarok
- magas hőmérséklet tűrésének romlása
A később jelentkező pajzsmirigy alulműködés tünetei:
- hideg végtagok
- ödéma
- levertség, depresszió
- izomgörcsök
- száraz bőr
- viszketés
- törékeny haj
- menstruációs zavarok
- meddőség
- elhízás
- emésztési zavarok
- székrekedés
- libidócsökkenés
- ízületi fájdalmak
- fáradékonyság
- memóriazavar
Hashimoto-betegség kezelése
Az életmódbeli változtatások mellett legtöbb esetben gyógyszeres terápiát javasolnak a betegeknek. A pajzsmirigy alulműködés esetében ez hormonpótlást jelent, míg a túlműködés kezelése történhet gyógyszeres, műtéti vagy radiojód izotópos úton. A kezelések megkezdése előtt minden esetben pajzsmirigyhormon szint ellenőrzésre van szükség.
T4 hormonpótló terápia
A hipotireózist vagyis a pajzsmirigy alulműködést levotiroxin nevű szintetikus hormonnal kezelik, amely úgy működik, mint a pajzsmirigy által termelt T4-hormon. A kezelés célja a megfelelő T4 hormonszint helyreállítása és a tünetek javítása. A kezelésre a páciensnek valószínűleg élete végéig szüksége lesz.
T3 hormonpótló terápia
A természetesen termelt T4 egy másik pajzsmirigyhormonná, trijódtironinná (T3) alakul át a szervezetben. A szintetikus T4 hormon szintén átalakul T3 hormonná, ezért a T4 hormonterápia a legtöbb ember számára elegendő T3 hormont biztosít. Viszont abban az esetekben, ha a T4 terápia mellett is az alulműködés tüneteit tapasztalja a beteg, akkor javasolhatják a T3 terápia elkezdését is.
Alternatív gyógykezelés
Ma már ritkábban alkalmazott készítmény a szarvasmarha szárított pajzsmirigy kivonatát tartalmazó termék, mely tartalmazza a T4, és T3 hormonokat és a pajzsmirigyből származó fehérjéket, antigéneket. Bár a pajzsmirigy alulműködés esetében jó eredményeket tudtak elérni ezzel a készítménnyel, kétségek is felmerültek a használatával kapcsolatban. A természetes kivonatokban a hormonok mennyisége változhat és a T3 és T4 egyensúly az állatokban nem ugyanaz, mint az emberben.
Étrendbeli változtatások
Igazolt táplálékérzékenységnél a glutén- és laktózmentes diéta lelassíthatja a betegség lefolyását, illetve fontos lehet bizonyos tápanyagok pótlása étrenddel és étrend-kiegészítők használatával. A diéta részleteire és a szükséges vitaminok, ásványi anyagok szedésére a következőkben térünk ki.
Hashimoto diéta
Bár nincs egységes szakmai irányelv, az étrendnek és az életmódnak létfontosságú szerepe van a Hashimoto-betegség kezelésében, hiszen sok páciensnél a tünetek még a gyógyszeres terápia mellett is fennállnak. Több esetben pedig nem kapnak gyógyszert a betegek, csak ha a hormonszintjük is változást mutat. Kutatások szerint a Hashimoto tünetek megjelenését a gyulladások okozzák, ami szoros összefüggésben van az étrenddel.
Az életmódbeli és étrendi változtatások bevezetése azért is kulcsfontosságú a kezelés során mivel a Hashimoto-betegségben szenvedőknél nagyobb az esélye egyéb autoimmun betegségek, cukorbetegség, elhízás, magas koleszterinszint kialakulásának is.
Az étrend és az életmód megváltoztatásával csökkenthető az antitestek szintje, javulhat a pajzsmirigy működése, és mérsékelhetőek a Hashimoto tünetek.
Dietetikus által összeállított étrenddel támogatni lehet a pajzsmirigy működését, de minden esetben szem előtt tartva az esetleges egyéni érzékenységeket is, hiszen ehhez a betegséghez sok esetben társulhat valamilyen ételintolerancia.
Mire érdemes figyelni a Hashimoto diétában?
Vannak olyan élelmiszerek melyek kimondottan jótékony hatással bírnak a pajzsmirigy működésére, segíthet a zöldségek, gyümölcsök, magas rosttartalmú ételek fogyasztása. Fehérjékből érdemes a zsírszegény fehérjeforrásokat, -mint például lazac, tojás, tőkehal, pulyka, garnélarák, csirkehús, tofu, babfélék és hüvelyesek - fogyasztani. Zsírok közül válasszuk az egészségesebb típusúakat, mint például avokádó, kókuszolaj, olívaolaj. Az ételek fűszerezéséhez szintén választhatunk olyan alapanyagokat, fűszereket, melyek jótékony hatással lehetnek a pajzsmirigyre, mint például rozmaring, kurkuma, fekete bors, bazsalikom, paprika, sáfrány, citromlé, almaecet.
Mindezek mellett az alábbi szempontokra érdemes figyelni az étrend összeállításánál:
Zöldség- és gyümölcsfogyasztás szerepe
Napi több adag zöldség- és gyümölcs fogyasztása javasolt, hiszen ezek segíthetnek a gyulladáscsökkentésben. Ezek hatása egyénileg eltérő lehet, érdemes kísérletezni a különböző ételekkel, hogy kiderüljön melyek a legmegfelelőbbek számunkra. Szakértők egészségi állapottól, nemtől és kortól függetlenül mindenkinek legalább napi 40 dkg zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolják.
- Gyümölcsök: bogyós gyümölcsök, körte, alma, őszibarack, citrusfélék, ananász, banán.
- Nem keményítőtartalmú zöldségek: cukkini, articsóka, spárga, sárgarépa, paprika, rukkola, gomba, brokkoli.
- Keményítőtartalmú zöldségek: édesburgonya, burgonya, borsó, tök.
Olajos magvak az étrendben
Érdemes beépíteni az olajos magvak fogyasztását az étrendünkbe, hiszen magas a szelén- és cinktartalmuk, melyek támogatják a pajzsmirigy egészséges működését és segíthetnek csökkenteni a gyulladást a szervezetben.
Kiemelkedő szelén tartalommal bír a brazil dió, melyből átlagosan napi 2 szem fedezi a napi ajánlott szelén adagot. Azt azonban fontos tudni, hogy nehéz pontosan megállapítani a brazil dió szeléntartalmát, hiszen a különbség sokszor 10-szeres is lehet attól függően hol termett, így akár szeléntúladagolást is elő lehet vele idézni. Olajos magvak közül ajánlott még a kesudió, mandula, makadámdió, tökmag, napraforgómag fogyasztása.
Magas rostTartalmú élelmiszerek
Jótékony hatású lehet pajzsmirigy alulműködés esetén a teljes kiőrlésű gabonák, köretek fogyasztása, mivel magasabb a szeléntartalmuk, illetve a rosttartalom segíthet a hashimotosoknál gyakori túlsúly rendezésében is, hiszen hamarabb telítettség érzetét keltik. A rostok a jótékony, probiotikus baktériumokat is táplálják, melyek segíthetik a gyulladás csökkentését a szervezetben.
Tápanyagok bevitele
Ezek a vitaminok, ásványi anyagok, gyógynövények hangsúlyosak a pajzsmirigy problémák kezelésében. Nem csak táplálékkal, de étrend-kiegészítők formájában is érdemes bevinni őket szervezetünkbe.
- Szelénpótlás: A szelén teljes kiőrlésű élelmiszerekben, a halakban, tenger gyümölcseiben fordul elő nagyobb arányban, érdemes ezért beiktatni a mindennapi étkezéseinkbe is többet belőlük, mint például:
- brazil dió
- tonhal
- osztriga
- sertéshús
- bárányhús
- csirkemell
- teljes kiőrlésű tészta
- garnéla rák
- shitake gomba
- Cinkpótlás: Cinkben gazdag állati és/vagy növényi eredetű élelmiszerek rendszeres fogyasztása feltétlenül javasolt a Hashimoto betegek számára. A cink komoly hatással van az immunrendszer működésére és a T4 hormon aktív T3 hormonná alakulásához is szükséges. Kutatások szerint a cinkhiány a T3 és T4 hormonok alacsony szintjéhez vezethet. Nagyobb mennyiségben megtalálható a cink húsokban, tojásban, osztrigában, halban, de az olajos magvak, hüvelyesek és teljes kiőrlésű gabonák is jó forrásai.
- Jódpótlás kérdése: Sarkallatos pont a Hashimoto betegség esetén az alacsony jódbevitel. Ugyanakkor egyes kutatások kimutatták, hogy a túlzott jódbevitel is kiválthat pajzsmirigy problémákat, akár a Hashimotót is. Az élelmiszerekből vagy étrend-kiegészítőkből felvett jódot a pajzsmirigy hasznosítja, mely során hidrogén-peroxid, egyfajta szabadgyök keletkezik. Ha megfelelő a szervezet szelén ellátottsága, akkor az semlegesíti a hidrogén-peroxidot. Ha viszont túl sok jód van a szervezetben, akkor megemelkedik a hidrogén-peroxid szint is, ami káros hatással van a pajzsmirigyre. Ajánlott tehát a szakorvost véleményét kikérni jódpótlás szükségességét illetően!
- Kurkumin: Ez a kurkumában található hatóanyag, rendkívül erős gyulladáscsökkentő és antioxidáns vegyület, mely vizsgálatok szerint segíthet az autoimmun betegségek kezelésében.
- D-vitamin: A Hashimoto betegségben szenvedők körében kimutatták, hogy a D-vitamin-szint sokkal alacsonyabb, sőt tanulmányok összekapcsolják az alacsony D-vitamin-szintet a pajzsmirigygyulladás súlyosságával. Étkezéssel nem igazán juthatunk hozzá elegendő mennyiségben, és hiába termelődik napfény hatására, a legtöbben még nyáron is D-vitamin-hiányosak. Éppen ezért sokkal jobb, egyszerűbb, ha biztosra megyünk és egész évben minden nap 2000-4000 NE D-vitamint szedünk!
- B-komplex vitaminok: A pajzsmirigygyulladásban szenvedők szervezetében általában alacsonyabb a B12-vitamin szintje, ezért érdemes ezt a többi B-vitaminnal együtt étrend-kiegészítő formájában pótolni.
- Magnézium: A magnézium alacsony szintje a pajzsmirigygyulladás és a pajzsmirigy-antitestek megnövekedett kockázatával jár. A magnéziumhiány korrigálása javíthatja a tüneteket. Olajos magvak, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöld levelű zöldségek - ezek jó forrásai, de szerves magnéziumot tartalmazó kiegészítőt is érdemes szedni a változatos étrend mellett.
- Vas: Nagyobb eséllyel alakul ki vérszegénység pajzsmirigygyulladás esetén, ilyen esetben vaspótlásra lehet szükség. A vas-biszglicinát egy szerves, azaz rendkívül jól hasznosuló, és a gyomorhoz is gyengéd forma.
Milyen élelmiszereket érdemes kerülni Hashimoto betegség esetén?
Finomított, feldolgozott, cukros ételek
Érdemes kizárni az étkezésünkből a tápanyagszegény gyorsételeket, a finomított lisztet, cukrot tartalmazó ételeket, hiszen a pajzsmirigy betegeknél nagyobb eséllyel alakul ki diabétesz. Édesítőszerek közül is inkább válasszuk a természetes édesítőket. A túl sok cukor fogyasztása fokozhatja a pajzsmirigy gyulladását, kibillentheti a vércukorszintet és hormonhiányt is előidézhet.
Goitrogén növények hatása
Az úgynevezett goitrogén növények kedvezőtlen módon befolyásolhatják a pajzsmirigy működését, ilyenek a keresztesvirágú növények és a szójakészítmények:
- kelkáposzta
- bordás kel
- fehér répa
- köles
- fehér káposzta
- brokkoli
- kelbimbó
- karfiol
- szójabab
Ezek fogyasztása elsősorban nyersen nem ajánlott, mivel a jód felszívódását is gátolják, így jódhiányos betegeknél pajzsmirigy alulműködéshez vezethet a fogyasztásuk. Hőkezelt vagy fermentált formában már nem jelentenek magas kockázatot, így a főtt brokkolit, tofut, már a jódhiányos pajzsmirigy betegek is fogyaszthatják.
Tejmentes diéta
Nincs jelenleg egybehangzó szakmai vélemény arra vonatkozóan, hogy valóban hatásos a tejtermékek kerülése az autoimmun pajzsmirigy betegségek esetén - ha az egyéneknél nem okoz semmilyen problémát a fogyasztásuk, akkor nem szükséges mellőzni azokat. Mindemellett érdemes figyelembe venni, hogy sok esetben a tejtermékek - főleg nagyobb mennyiségben - emésztési panaszokat (puffadás, reflux, hasmenés) okozhatnak és a Hashimoto betegek körében is sokan pozitív javulásról számoltak be a tejtermékek elhagyása után.
Gluténtartalmú ételek
A gluténmentes étrenddel kapcsolatban sincs egységes szakmai vélemény, de a páciensek közül sokan számolnak be javulásról a gluténmentes diéta során. Egyes források szerint javulhatnak a laborértékek és enyhülnek a betegség tünetei, abban az esetben is, ha a páciens nem gluténérzékeny. A glutén növelheti a bél áteresztőképességét, akkor is, ha az egyén nem cöliákiás. A bél áteresztőképességének változása pedig kiváltó tényező lehet a Hashimoto-betegségnél. A jobb bélrendszeri egészség érdekében tehát érdemes kerülni a glutént tartalmazó élelmiszereket.
Egyéb javasolt életmódbeli változtatások
A Hashimoto betegek számára rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű alvás és a stressz csökkentése, ezáltal redukálható a depresszió, a szorongás és javulhat az életminőség, valamint csökkenhet a pajzsmirigy antitestek szintje is.
- Rendszeres testmozgás: A testmozgás elengedhetetlen ahhoz, hogy betegséggel járó tünetek enyhüljenek. Alacsony intenzitású aerob mozgások végzése javasolt, például biciklizés, kocogás, elliptikus tréner, de kezdésnek napi 15-20 perc ütemesebb séta is már sokat segíthet. A mozgás segít az anyagcsere felgyorsításában, a túlsúly leküzdésében és a fáradtság kezelésében. Heti 3 órányi edzés, akár 3 hónapon belül jelentős változásokat eredményezhet pozitív irányban, mind a mentális, mind a fizikális állapoton.
- Stresszkezelés: A betegség kiváltó okai között szerepel a stressz. ezért fontos megtalálni azokat a tevékenységeket, relaxációs technikákat melyek segíthetnek a leküzdésében. Ez lehet akár valamilyen alkotó tevékenység, festés, rajzolás, főzés, de részt vehetsz csoportos foglalkozásokon, például jógázz, de valakinek az olvasás vagy meditáció segít kiűzni a stresszt. Fontos, hogy a testmozgás is elképesztően hatékony stresszcsökkentő, illetve olyan hatóanyagok is, mint a magnézium, B-vitaminok, citromfű, ashwagandha.
- Káros szenvedélyek: A dohányzás és az alkoholfogyasztás is tilos Hashimoto estén, hiszen ezek súlyosbítják a tüneteket. A koffein fogyasztást is érdemes minimálisra csökkenteni vagy teljesen elhagyni.
A Hashimoto-betegség megelőzésére nincs ismert módszer jelenleg, viszont a korai felismerés kulcsfontosságú. Ennek érdekében, ha úgy érzed a betegséget kiváltó kockázati tényezőkben érintett vagy, esetleg már a tünetek közül is tapasztalsz néhányat, mindenképpen érdemes felkeresni egy endokrinológust, aki egy átfogó vérvizsgálat során feltérképezi az esetleges pajzsmirigy problémákat. Ha nem vagy érintett a betegségben, akkor is érdemes egészségtudatos étrendet és életmódot követni, hiszen ezek hozzájárulhatnak a pajzsmirigy megfelelő működéséhez és egészségének megőrzéséhez.